Az Afrikai fehérhasú törpesün természetes tartása

Az Afrikai fehérhasú törpesün természetes tartása

afrikai_feherhasu_torpesunKezdjük az elején. 2018 Márciusában az első sünink (Müni) hosszas betegség és orvoshoz járás (időt és pénzt nem sajnálva) után egy budapesti neves állatkórházban elpusztult. Összetörtünk. Próbáltuk átgondolni, hogy a rengeteg törődés ellenére mi történhetett, hogy élete felénél így kellett történnie a dolgoknak. Azt tudtuk, hogy lesz még sünink, de azt nem, hogy mennyi időnek kell eltelnie. Azonnal semmiképp nem akartunk egy (csúnyán fogalmazva) pótlást.

Nyáron elkezdtünk gondolkodni rajta, hogy készen állunk egy újabb kis tüskés élet magunkhoz vételére. Felvettük a kapcsolatot Zárdáné Bak Melindával az Alag-Dombi tenyészetből, a Sünológia írójával (ez így nem igaz, mert régóta tartottuk a kapcsolatot, rengeteget segített nekünk Müninél is noha nem tőle lett vásárolva). Szóval megkerestük Melindát, konkrét elképzelésünk volt, hogy milyen sünit szeretnénk (hófehér, fekete szemekkel, szóval nem albínó és nem pinto). A tőle megszokott kedvességgel nyugtázta, hogy ok, nem lehetetlen kérés és még tetszett is neki, hogy ennyire konkrét elképzelésünk van, nem minden mindegy alapon döntünk, csak legyen valami.

De hogy jön mindez a bio tartáshoz, ami az alcíme ennek a fejezetnek? Nos, ez úgy jött, hogy 25 éve van egy Vörösfülű ékszerteknősöm és már ekkor 1,5-2 éve teljesen bio-akva terráriuma volt és felmerült az ötlet, hogy valami hasonlót meg lehetne valósítani az új, leendő süninél is. Sem Melinda, sem egyik csoportban vagy fórumban senkit nem találtam, akinek lenne ezzel kapcsolatos tapasztalata így elkezdtem nézelődni külföldi weblapokon. Angol nyelven találtam néhány oldalt, ahol el tudtam indulni.

Lássuk a különbséget a természetes és a bio-aktív tartás közt:
Az alapja mindkettőnek ugyan az, természetes közegen tartani az állatot (ez lehet sün, tengerimalac, nyúl, stb stb). Az egyetlen és fő különbség az az, hogy a bio-aktívnál gyakorlatilag (elviekben) nincs szükség talajcserére és alomra, ugyanis biológiai úton történik a teljes tisztítás. Magyarán a salakanyagot gondosan összeválogatott mikroszkopikus szervezetek és nagyobb rovarok, férgek végzik. Igen, itt lett eldöntve (főleg a feleségem által), hogy ez nem az a megoldás, ami nekünk kell, a szobában nem fognak betelepített bogarak és giliszták rohangálni. Szóval maradtunk a köztes megoldásnál.

Na de hogyan induljak el, jött a kérdés magamban. OK, hogy volt leírás, hogy mi legyen az aljzat felépítése, de honnan, milyen márka, milyen összetétel és a leglényegesebb, hogyan legyen kezelve, hogy az ne tegyen kárt egy teljesen steril körülmények közt született és nevelkedett sünnek?

Ezután a hosszúra sikerült bevezető után lássuk, mi mindenen mentem keresztül, mire a képeken és videókon látható sün-lak összejött.

Talajkeverék kiválasztása, fertőtlenítése, bekeverése:
A talált külföldi leírások alapján az ideális talajkeverék tőzeg és homok keveréke. Én személy szerint virágkereskedésből veszem az 50L-es fekete tőzeget és tüzépről a legolcsóbb 25kg-os térkőhomokot. Próbáltam a folyami homokot is, de az a sün vizeletétől jobban összeáll, viszont sokkal finomabb a szemcsézete. Szóval lényeg a lényeg, nekem a fekete tőzeg és térkőhomok a tökéletes kombináció 2/3 rész tőzeg és 1/3 rész homok arányban

A fertőtlenítés egy érdekes kérdés. Először is, miért is kell és hogyan? A miértre a válasz, hogy a tenyésztőtől vásárolt sünik jó eséllyel a hagyományos forgácson vannak tartva, így nemigen találkoztak még (főleg a baba sünök) kültéri behatásokkal (vírus, baktérium, gomba, penész, stb.) így nagyon könnyen összeszedhetnek valamit a kezeletlen talajból. Én személy szerint a hőkezelés híve vagyok, 150-200 fokon 20-30 perc alatt minden elpusztul, ráadásul remekül lehet gyorsan szárítani a keveréket.

Kipróbáltam több módszert, a legviccesebb a legelső variáció volt, amikor nyílt láng fölé tettem régi rossz tepsiben a földet. Na most mivel ezt a módszert nem lehet szabályozni, így a tőzeg gyakorlatilag elszenesedett a nagy hőtől és úgy megfogta a szén a tenyerem, hogy öröm volt nézni (letakarítani még inkább). Szóval ez a módszer csírájában ment a kukába.

talajfertőtlenítés

A következő módszer a gőzölés volt, ami amellett, hogy fájdalmasan lassú folyamat és nem is annyira hatékony, mert egyszerre csak kis mennyiséget lehet átdolgozni vele. Valamint hatalmas hátránya még, hogy az amúgy is nedves keveréket még jobban eláztatta, napokig, néha hetekig tartott kiszárítani, hogy felhasználható legyen. Szóval ez a módszer is kukázva lett.

Gőzölés

Gőzölés

Végül a harmadik módszer, ami a tuti befutó lett az a sütőben történő hőkezelés. Van csak erre használt 2db kis méretű magasított tepsim, amibe a keveréket (vagy ha csak alomnak kell, akkor a tiszta homokot) beleszórom és 200 fokon légkeverésen 20-30 percig melegítem. Az ajtót érdemes 5 percenként kinyitni a tőzeges keverék esetén, hogy a pára távozhasson, és egy kis kerti ültetőlapáttal átforgatni, hogy felgyorsuljon a kiszáradás. Nem kell félni, semmi szaga nincs, nem büdös és nem koszolja össze a sütőt (persze a folyamat végén ki szoktam takarítani, mint minden átlagos használat után).

(Hamarosan készítek képet erről is…)

Amikor még nincs lakója a terráriumnak a meleg föld (persze nem azonnal, forrón) mehet a terráriumba az agyag gömbökre (erről mindjárt részletesebben szó lesz), hogy abban szétterítve a maradék nedvesség szabadon távozhasson. Amennyiben már lakott a hely én 2 vödörben (ennyit szoktam cserélni kb. negyedévente alkalmanként) szoktam tárolni a kész földet és kétnaponta jól átforgatom, hogy a maradék nedvesség is elpárologjon belőle. Amikor kellően kiszáradt, akkor fogok hozzá a tényleges nagytakarításhoz.

Most, hogy elkészült a talajkeverék és alom lássuk, hogyan épül fel a rendszer:
Először is készíttettem egy helyi üvegessel egy 120x50x50cm-es terráriumot, amit egy ugyanekkora alapterületű, erre a célra készített bútorra helyeztem (ezutóbbi persze opcionális, de így helyben van minden cucca a tüskésnek). A terrárium alá 1cm-es vastagságú nikecellt (polisztirollap) raktam (tüzépen beszerezhető). Erre azért van szükség, hogy az esetleges bútor egyenetlensége miatt el ne pattanjon az üveg, amikor a közel 20-30kg-nyi anyag benne lesz, valamint mivel nagyon jó hőszigetelő (elvégre erre használják) remekül tartja a hőt a terráriumban. Hidegben nem engedi lehűlni melegben pedig nagyon felmelegedni az aljzatot.

A terráriumot szappanos vízzel alaposan kimostam, majd tisztító törlőkendővel (pl. baba popsi törlő) alaposan áttöröltem.

Az előkészületek után jöhet az első eleme a rendszernek. Virágkereskedésben kapható, 1-2cm átmérőjű agyaggranulátummal töltsd fel a teljes alját 3-5 golyónyi mélységig. Ez a levegőzésért lesz felelős. Én erre a rétegre, (hogy a talaj ne töltse ki) terítettem szúnyoghálót, 1-2cm-re felhajtva a terrárium széleinél.

agyaggranulátum

Erre jön végül a fertőtlenített és kiszárított talaj keverék 5-15cm magasságban (ha magasabb az sem baj, a süni élvezettel fog ásni, túrni benne).
Én mindenféle rongy és textil bújó helyett szalmát használok. Lényeges, hogy szalma és NEM széna! Ez azért jó, mert illeszkedik ebbe a közegbe, nagyon jó a hőszigetelő képessége és a sün (ahogy a lenti videón is látható) kényelmesen tudja rendezgetni magának. Ha melege van kihordja a házából, ha fázik behordja és szó szerint fészket épít belőle. Apropó, ház. Én a házat is saját kézzel, parafa kéregből készítettem. Rugalmas, könnyen megmunkálható és roppant dekoratív. Ez a házikó a legvastagabb földrétegre van helyezve, amiből egy sün méretű részt kiások (ide megy a szalma) és kész a tökéletes kuckó.

Indygo szalmát pakol

És végül, ami nem valósult meg, de mégis említést érdemel. Az eredeti elképzelés szerint apró szobanövény(ek) is lett(ek) volna berakva. Összeírtam a legelterjedtebb kisméretű dísznövényeket és a listát elküldtem Magyarország legnagyobb állatkertjeibe, hogy melyek azok, amik 100%, hogy nem tesznek kárt a sünben, ha meg is kóstolja. Gyakorlatilag 2 egyforma választ nem kaptam egyikre sem, az egyik helyen azt írták, hogy mérgező lehet, míg a másik helyről ugyanarra a növényre azt írták, hogy biztonságos, de volt ahol diplomatikusan kitértek a válasz elől, hogy ilyen állatuk nincs, így nem tudják. Szóval ezek után ezt a dekorációs elemet elvetettem, fő a biztonság.

Felhasznált weboldalak (angol):

Oldal 1

Oldal 2

Oldal 3

Ha tetszett a bejegyzés

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on reddit
Reddit
Share on pocket
Pocket
Share on email
Email

Ezek is érdekelhetnek: