Kategória
Geocaching megtalálásaim

Szádelői völgy – Torna vára

20160501szadelo_bedecs_hu_0842016.05.01-én immáron sokadjára visszatértünk egyik kedvenc szlovákiai kirándulóhelyemre, a csodálatos Szádelői völgybe (Zádielska dolina). Szádelő (Zádiel) település a Magyar – Szlovák határ mellett helyezkedik el (az Aggteleki Nemzeti Park túloldalán). Egertől kb 2 óra autóval kényelmes tempóban minden szabályt betartva. A szurdokvölgy bejárata és a parkoló az apró falucska végén található. Autóval a parkolás 1,5 Euróba kerül. Érdemes időben érkezni, mert az aprócska betonplacc gyorsan megtelik. A Szár patak csobogását már távolról hallani és azon gondolkodik az ember, hogy az a pici patak hogy volt képes egy ekkora szurdokot kivágni. A parkoló mellett található egy apró vendéglátó egység néhány kivehető szobával és egy kis büfével. Sajnos árakat nem tudok írni mert nem jártunk még bent. Az autóból kikecmergés után megtöltöttük tüdőnket friss hegyi levegővel, felvettük a túrabakancsot, a hátizsákot és neki indultunk a hatalmas sziklák közt kanyargó aszfaltcsíknak.

Az út kezdetben majdhogynem sík, nagyon enyhén emelkedik amit észre sem vesz a túrista annyira lekötik az egymást érő kis zúgók, csobogók. A fákon és köveken eleinte a piros és zöld jelzést kell keresni, de igazából itt még nincs jelentősége lévén hogy a nagy sziklafalak közt nincs más út csak az egyenes. A keskeny de sebes folyású patak egyszer az út jobb, máskor a bal oldalán rohan lefelé. A táj geológiájáról, növény- és állatvilágáról információs táblák adnak tájékoztatást melyen magyarul is megtalálhatók az információ morzsák.

Az első információs táblán ez áll:

A területet főként a földtörténeti középkorban kialakult wettersteini mészkő alkotja, amely az elmúlt évmilliók során nagy mértékű karsztosodáson ment keresztül. a morfológia kialakulásában központi szerepet játszott a Blatnica patak mely sok millió éven keresztül vájta útját a mészköves alapkőzetben. A víz eróziós munkájának eredményeként, mely napjainkban is alakítja a felszínt – földalatti üregek, barlangok jöttek létre, melyek kiszélesedésével és összeszakadásával létrejött a Szádelői-völgy. A szurdokvölgy kb 2200 méter hosszúságban a Felső-hegy és a Szádelői fennsík közé ékelődik. A fennsíkhoz viszonyított mélysége helyenként eléri a 300 métert, szélessége a legszűkebb helyen mindössze 10 méter.

Ahogy haladunk előre megpillantjuk a szurdok legjellegzetesebb képződményét az úgynevezett cukorsüveg sziklát. Nevét onnan kapta, hogy alakja cukorsüvegre hasonlít. Sajnos nyáron a jelentős részét kitakarja a sűrű lombkorona, de ősztől tavaszig teljes pompájában megcsodálható.

cukorsüveg

Egy másik táblán az alábbiakat olvashatjuk:

A völgyben és a környező fennsíkokon található állatvilág a karszt faunájának legértékesebb része. A kölönlegesebb gerinctelen fajok között feltétlenül meg kell említeni egy endemikus csótányt, illetve egy szintén csak a völgyben és közvetlen környékén előforduló orsóscsiga-fajt. A fennsíkokon alkalmanként a legnagyobb európai lepkét, az éjjeli nagy pávaszemet és a legnagyobb európai denevért, az óriás korai denevért is megfigyelhetjük. Téli időszakban a fennsíkon rendszeresen megtalálhatjuk a farkas és a hiúz nyomait. Nyáron a tanösvényen végighaladva legalább 70 madárfaj éneke kíséri a látogatót.

A völgy ezen szakaszát nyugodt szívvel ajánlom akár kisgyerekes családoknak (babakocsival is) akár idősebbeknek, mivel ahogy már írtam jelentős szint és tereptárgyak nem nehezítik az előrejutást ezen a szakaszon. Misem bizonyítja ezt jobban, hogy egy anyuka két kisgyerekkel hármasban sétáltak komótosan.

fahídA patak folyása kissé lelassul, kiszélesedik és elérkeztünk egy kis fahídhoz és egy útelágazódáshoz. (A könnyed családias túrát itt érdemes megszakítani és visszasétálni a kocsihoz.) Itt felkészülünk lelkiekben az első jelentős emelkedőre ami ugyan nem túl hosszú, de annál intenzívebb (elvégre valahogy fel kell jutni arra a bizonyos 300 méter magasan elterülő fennsíkra). Szóval a hídon való átkelés után még mindig a kék/zöld jelzésen folytatjuk utunkat végre nem aszfalton, hanem túristaúton folytatjuk. Ahogy haladunk felfelé néhány kidőlt fa nehezíti a haladást. Egy bő 10 perces “mászás” után újabb jelzésekre találunk ami már jelzi is a kis kék háromszöggel, hogy hamarosan a csúcson vagyunk és egy kilátóponthoz érünk. A látvány lenyűgöző, beszéljenek magukért a képek:

Egy kis szusszanás és a tájban való gyönyörködés után tovább indulunk a fennsíkon a réteken át. Mi sem bizonyítja jobban hogy a természet minden évszakban gyönyörű, hogy a kora tavaszi réteket szinte összefüggő virágszőnyeg borítja a szivárvány minden színében. A réten néhány fán és cserjén kívül a virágok dominálnak.

Egy kis séta után elérkezünk a túránk legszebb pontjához, ahol a fennsík találkozik a sziklafalakkal és letörik a szurdokvölgybe. A felszín lélegzetelállító, ahogy a hófehér mészkő találkozik az üde zöld erdővel amit a virágtenger csak még színesebbé tesz. A hatalmas sziklák szélére kiállva az ember itt igazán aprónak érzi magát és átjárja a természet hatalmassága. Igen nehéz szavakba önteni a látványt. Ez a tökéletes helyszín egy kiadós pihenéshez, fotózáshoz és hogy az út további szakaszára erőt gyűjtsünk egy kis tízórai segítségével. (Ok, hazudok, 11 óra volt, szóval valahol a tízórai és az ebéd közt.)

töbörJóllakottan, kipihenten tovább indultunk. Bevetettük magunk az erdő sűrűjébe ahonnan ismét egy cserjékkel borított fennsíkra értünk.  Ahogy gyűltek hátunk mögött a kilométerek úgy egyre több és több mészkő jelent meg a talpunk alatt. Igen, a jó túrabakancs erre a túrára nélkülözhetetlen, ugyanis egy kőtengeren kell átkelni. Közben megnéztünk egy töbröt (víznyelő) ami jellegzetes képződménye a mészkő hegységeknek.

De lássuk mit ír az információs tábla:

A karszt fennsíkjait alkotó könnyen oldódó mészkövön a karsztos a karsztos forma típusai széles palettája jött létre. A legjellegzetesebb formák közé tartoznak a karrmezők, a mély töbrök és a víznyelők, melyek a fennsík jellemző képét adják. Ide tartoznak a mély, kanyonszerű szurdokvölgyek is, amilyen az egész Szádelői-völgy. A felszín alatti karsztosodás számos barlang és zsomboly formájában van jelen a területen. A völgy legjellegzetesebb sziklaképződménye a Cukorsüveg magasba nyúló sziklatornya.

kőtengerAhogy a kék jelzésen haladunk előre egyre több és több kisebb-nagyobb méretű mészkő nehezíti a haladást. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ehhez a túrához mennyire fontos a jó és kényelmes bakancs, mivel egy rossz lépés és kificamodott bokával a lejutás elég körülményes lehet.

Eközben az erdőben megpillantunk egy barátságos és gyönyörű színekben pompázó hím Zöld gyíkot. A kis hüllő szerencsémre nem volt szívbajos így nagyon szép közeli képeket tudtam készíteni róla.

20160501szadelo_bedecs_hu_147Az erdőből kiérve végre megpillantjuk úticélunkat, Torna várát és feltűnik, hogy egy jókora sávban ki lett irtva a növényzet a terület felett átívelő magasfeszültségű vezetékek miatt. Alattuk áthaladva zúgó hangot lehet hallani. Ez ugyan közvetlenül nem veszélyes de azért (főleg viharos időben) igyekezzünk mielőbb elhagyni ezt a területet. A haladást kissé nehezíti, hogy ottjártunkkor az irtás még annyira friss volt, hogy a felfestéseket még nem sikerült pótolni. Természetesen eltévedni nem lehet, csak egyenesen előre. Ne tévesszen meg a vár látszólagos közelsége, a kőtenger egészen addig a dombig megkeseríti életünket amíg el nem kezdünk felfelé mászni a várhoz. A két domb találkozásánál 4 irányba lehet menni. 1, fel a várhoz; 2, Lefelé Háj (Áj) falucskába (ezutóbbiról még később szó esik); 3, Lefelé a főútra és onnan vissza Szádelőre (a parkolóba); 4; Vissza amerről jöttél.

Szóval a tábla szerint már csak 350m-t kell menni (masszívan felfelé), így irány a vár! Kényelmes séta tempóban kb 5 perc, szóval aki idáig elsétál annak mindenképpen érdemes megnézni a romot és onnan a kilátást.

A vár bejáratánál egy információs tábla fogadja a látogatót amin az alábbi sorok állnak:

A tornai vár keletkezése a 13. sz-ra vezethető vissza, amikor IV. Béla király Tékus grófnak ajándékozta a területet. Erre mutat a fennmaradt téglalap alakú öregtorony, amelyiket a tatárjárás után építettek a Gömörből Szepességbe vezető út védelmére. A Tékusok később felvették a település és a vár nevét, és így Tornay néven említik őket. Tornay János 1357-ben a várat megerősítette és északra egy gótikus palotával bővítette. Később a toronytól keletre egy újabb gótikus palota épült. A Tornaiak után a vár a brancsi Sáfar István tulajdonába került, aki 1409-ig uralta. Utána a vár a Bebekek kezébe került, mindaddig még a család 1567-ben utód nélkül kihalt. Később gyakran cserélt tulajdonost /Magócsi, Móricz, Semsey, Keglevich/, akik a közeledő török veszély miatt a várat 1540-1550-ben új erődítménnyel, ágyúbástyákkal és körbástyákkal – rondellákkal kellőképpen bővítettek és megerősítettek. Így a vár a törökellenes végvárak rendszerébe került, de ennek ellenére 1652-ben a törökök megszállták. 1683-ban a Tökölyi által vezetett Habsburg ellenes felkelők a végvárat elfoglalták, de 1685-ben az idevezényelt császári sereg Schultz generális parancsnoksága alatt a vár védműveit lerombolta. Ezáltal a tornai vár végleg elvesztette eredeti védelmi jellegét. Az 1848-as szabadságharc alatt még katonák tartózkodtak itt, de felelőtlenségük miatt tűz ütött ki és a vár leégett.

Azóta a várhegyen már csak a romok állnak.

A középkori várból ma már csak az eredeti épületek egyes maradványai maradtak fenn. A legrégebbi része a téglalap alakú öregtorony, amelyik eredetileg csak az első emeltről volt megközelíthető. Saját erődítménnyel rendelkezett. 1357-ben  a várat a toronytól északra egy új gótikus palotával bővítették, amelyik a két épületet valószínűleg összekötötte. Az újabb palota a várudvar keleti oldalán állt. A nagy reneszánsz átépítés idejéből származik a délnyugati ágyúbástya és a délen és délnyugati részen található másik két bástya. Feltételezhető, hogy ebből az időszakból származik az északnyugati nagy ágyúrondella is, amelyik a várat a felvezető úttól védte. A sziklákba vésett, mostanáig látható szekérnyomon jól felismerhető az út szélessége is.

20160501szadelo_bedecs_hu_152Ahogy körbejártuk a várat feldobtam az ötletet, hogy mivel fiatal még az idő, mi lenne ha megnéznénk Háj (Áj) faluban a vízeséseket és az egyik kedvenc filmem az Ellenséges terület (Behind enemy lines) egyik díszletét. Mindenki benne volt így leereszkedtünk a dombról és a főút mentén visszasétáltunk Szádelőre. Áj gyalog sem lett volna messze, de onnan már körülményes lett volna visszamenni a kocsiért lévén hogy a két falut a hegy választja el egymástól. Szóval a parkolóban felvettük a kocsit és kb 10 perces utazással átgurultunk Hájba.

Első megállónk a temetőbe vezetett ahol a szétlőtt angyalszobor áll. A kapuban már hatalmas piros felirat hirdeti hogy az “Angyal a filmből” és mutatja a nyíl hogy merre található (igaz a 15 méter magas szobrot már az oda vezető úton is bőven ki lehet szúrni). Aki ismeri a filmet az a domborzatot is felismerheti. A szobor a forgatás idején természetesen nem a faluban állt hanem az egyik szakadék szélén, az Universal stúdió a munkálatok befejezése után szállíttatta át.

Az információs táblán a következő áll (szlovák és angol nyelven – köszönet a pontos fordításért Bertók Attila barátomnak):

Háj falu temetőjében áll egy angyal tizenöt méter magas szobra. Nem a mennyekből zuhant alá, hanem az Atlanti-óceán túlpartjáról érkezett. Az amerikai Universal filmvállalkozás itt forgatta “Ellenséges terület” című filmjét. A forgatás Háj és Hacava hegyi falvaiban zajlott, a Szlovák Karszt területén, Hájska fennsíkon (?), és Balkán háborús cselekmény egy részét a Zádielska tiesnavában vették fel.

háj vízesésAz angyalt magunk mögött hagyva tova gurultunk, a falu túlsó végét elhagyva nemsokára egy aprócska parkolóhoz értünk ami tömve volt autókkal, természetesen jól ki van táblázva, hogy hamarosan megérkezik az ember fia a az Áji vízesésekhez amik a Szádelői szurdokkal párhuzamosan futó Áji szurdokvölgyben találhatók. Aki a Niagara európai változatát várja vagy az Angels falls helyi replikájára számít az sajnos csalódni fog, mindenki másnak tetszeni fognak a kellemes hűs vizű 4-6m magasságból alázúduló vízesések.

Aki egy kellemes, közepes nehézségű túrára szeretne kiruccanni ami nincs túl messze kis hazánktól és emellett látványos annak mindenképpen javaslom ezt a kört. Az emberek segítőkészek és kedvesek, magyar szóval itt még szinte mindenhol találkozunk. (Egy egyel ezelőtti ittlétünkkor pl egy debreceni nagypapa-unoka párossal futottunk össze akik kicsit eltévedtek de mivel pont oda igyekeztünk ahová ők is így felajánlottuk, hogy csatlakozzanak hozzánk amit el is fogadtak). Nincs más hátra, mint bakancsot fel és irány a természet!

A növényeket a Növényhatározó Facebook csoport tagjai segítettek beazonosítani. Külön köszönöm Hári Gábornak, Hegedüs Róbertnek, Kohn Sárának

Lunaria rediviva - Erdei holdviola
ösztörűs - V. chamaedrys farkas-kutyatej
Lunaria rediviva – Erdei holdviola
Ösztörűs veronika – V. chamaedrys és farkas kutyatej
tavaszi hérics - Adonis vernalis
pozdor - Scorzonera sp
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Pozdor – Scorzonera sp.
farkas-kutyatej - Euphorbia cyparissias
kökörcsin termése - Pulsatilla sp
Farkas-kutyatej – Euphorbia cyparissias
Kökörcsin termése – Pulsatilla sp.
Scorzonera purpurea - piros pozdor
lecsepült veronika - Veronica prostrata
Piros pozdor – Scorzonera purpurea
Lecsepült veronika – Veronica prostrata
Árvalányhaj Stipa sp
Árvalányhaj Stipa sp

A túra nyomvonalát egy Garmin Dakota túra GPS-szel rögzítettem amit bárki szabadon felhasználhat (azért egy forrás megjelölést megköszönök).


 

Szádelői vendégház és büfé honlapja

Egyéb források: Tornavidék honlapja

1308 Összes nézettség: 1 Mai nézettség: